Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 154 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 151-154
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

1992. február 10.

Adrian Nastase külügyminiszter fogadta az Olaszországban élő Iosif Constantin Dragant, aki kifejtette, hogy továbbra is kész szolgálni az országot a román nemzeteszmény megvalósulása érdekében. Dragan előzőleg Chisinauban tárgyalt, tudósított a román lap. /Dreptatea (Bukarest), febr. 12./ Megjegyzés: Dragan már Ceausescuval is jó kapcsolatban volt. Dragan szélsőséges nézeteit tükrözi a Velencében románul kiadott könyve /Antonescu - Románia marsallja és az újraegyesítési háborúk/, amelyben Antonescut rehabilitálta: a fasiszta vezért nagy hitalapítónak, a nagy eszmék rettenthetetlen harcosának nevezte.

1993. június 1.

Petre Roman képviselői mandátumának felfüggesztését és bíróság elé állítását követeli a Vacaroiu-kabinet, tájékoztatott a kormány szóvivője, a követeléshez csatlakozott a Nagy-Románia Párt is. Petre Roman állítólag Velencében kijelentette, hogy a jelenlegi kormány kommunistákból, szélsőségesekből és fasisztákból áll, ezért akarják bíróság elé állítani. Petre Roman hazugságnak minősítette ezt a vádat. - Roman pártja, a Nemzeti Megmentési Front constantai konvencióján nevet változtatott, miután egyesült a Demokrata Párttal, az új név: Demokrata Párt /rövidítése a régi marad: NMF/. Az új tömörülés középbal beállítottságú, szociáldemokrata irányzatú. /Bogdán Tibor, Bukarest: Viharfelhők Petre Roman feje felett. = Magyar Hírlap, jún. 1./

1996. június 28.

Az Európa Tanács parlamenti közgyűlése megvitatta Bindig német képviselő jelentését a kisebbségek jogainak védelméről., amely támogatását fejezte ki az eddig elfogadott kisebbségvédelmi dokumentumok - köztük az 1201-es ajánlással kapcsolatban -, felhívta a figyelmet arra, hogy a tagállamok szerezzenek érvényt a kisebbségvédelmi keretegyezménynek, s a regionális és kisebbségi nyelvek Európa-chartájának.Hangsúlyozta, hogy az új értelmezés, melyet a Velencei Bizottság adott az 1201-es ajánlásnak, elhárít minden kétértelműséget a vitatott 11. szakaszt illetően. Megfogalmazásai módot nyújtanak olyan értelmezésre, hogy a dokumentum a pozitív diszkrimináció eszköze, miután bizonyos kollektív jogokat megad a kisebbségeknek. Frunda György RMDSZ-szenátor kijelentette, hogy a Velencei Bizottság által adott értelmezés elhárítja egyes államok fenntartásait az 1201-es ajánlást illetően. Végül a közgyűlés elfogadta az új kisebbségvédelmi ajánlást, melynek értelmében a kisebbségvédelmi keretegyezmény hatályba lépése után megalakítandó tanácsadói bizottság a kormányok fölötti széles körű meghatalmazásokkal rendelkező, független testületté válik. - Gyakorlatba ültetésére azonban - a Curierul national bukaresti lap szerint - ultra maximalista jellege miatt kevés az esély. A román küldöttség tagjai közül csupán Frunda György és Adrian Severin szavazta meg a Bindig-jelentést és az ajánlást. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 28./

1996. augusztus 16.

Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke a Népszabadságnak nyilatkozott, váratlannak nevezte, hogy ilyen hamar megszületett a közös álláspont. "Ezekben a napokban összevetjük a rendelkezésre álló információkat... szövetségünk már régebben kialakított, teljesen világos és egyértelmű álláspontjával arra vonatkozólag, hogy mit kellene tartalmaznia az alapszerződés kisebbségi jogokra vonatkozó fejezetének." A lábjegyzettel kapcsolatban meg kell nézni, hogy pontosító jellegű-e, mint az ET által a velencei bizottságtól kért értelmezés, vagy leszűkítő jellegű-e. Másrészt "számunkra rendkívül fontos, hogy ez az alapszerződés tartalmazzon kitételeket a teljes körű anyanyelvi oktatással, a nyelvhasználattal, meg olyan konkrét kérdésekkel kapcsolatosan, mint az egyházi és közösségi javak helyzete." A garanciák is szükségesek. /Népszabadság, aug. 16./

1996. augusztus 22.

Váratlanul érte, nyilatkozta Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, hogy egyetértés született az alapszerződés ügyében. Ennek semmi előjelét nem érezték a kisebbségi kérdés megközelítésében. Szokatlan dolog, hogy a választások előtt történik a megegyezés. A román kormánnyal, a külügyminiszterrel az elmúlt években volt néhány találkozó az alapszerződéssel kapcsolatban, a magyar kormánnyal rendszeresen konzultáltak és minden esetben az RMDSZ kifejtette véleményét: nincs szükség az 1201-es ajánlás értelmezésére, kiegészítő megjegyzésre. Az Európa Tanács tisztázta az 1201-es ajánlást a Velencei Bizottság értelmezésével. AZ RMDSZ nem tudja elfogadni azt, hogy kollektív jogokat kiiktatják az 1201-es ajánlásból. "Szerintünk kollektív jognak az számít az is, hogyha egy közösség a maga által delegált személyek által igazgatja a saját a saját intézményeit." A "kollektív jogok kizárására vonatkozó kitételt veszélyesnek tartjuk." Hiányzik az alapszerződésből a nemzetközi ellenőrzés garanciája. Nem véletlen, hogy Iliescu máris magyarázgatja: az 1201-es nincs is benne a szerződésben. Nagyon fontos, hogy a határon túli magyar kisebbségek helyzete rendeződjön /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 22./

1996. augusztus 22.

Váratlanul érte, nyilatkozta Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, hogy egyetértés született az alapszerződés ügyében. Ennek semmi előjelét nem érezték a kisebbségi kérdés megközelítésében. Szokatlan dolog, hogy a választások előtt történik a megegyezés. A román kormánnyal, a külügyminiszterrel az elmúlt években volt néhány találkozó az alapszerződéssel kapcsolatban, a magyar kormánnyal rendszeresen konzultáltak és minden esetben az RMDSZ kifejtette véleményét: nincs szükség az 1201-es ajánlás értelmezésére, kiegészítő megjegyzésre. Az Európa Tanács tisztázta az 1201-es ajánlást a Velencei Bizottság értelmezésével. AZ RMDSZ nem tudja elfogadni azt, hogy kollektív jogokat kiiktatják az 1201-es ajánlásból. "Szerintünk kollektív jognak az számít az is, hogyha egy közösség a maga által delegált személyek által igazgatja a saját a saját intézményeit." A "kollektív jogok kizárására vonatkozó kitételt veszélyesnek tartjuk." Hiányzik az alapszerződésből a nemzetközi ellenőrzés garanciája. Nem véletlen, hogy Iliescu máris magyarázgatja: az 1201-es nincs is benne a szerződésben. Nagyon fontos, hogy a határon túli magyar kisebbségek helyzete rendeződjön /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 22./

1998. március 2.

Az UNITER romániai színházművészeti szövetség díjainak bukaresti gálaestjén Tompa Gábor, a kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója kapta meg a legjobb rendezőnek járó díjat a craiovai színházban tavaly megrendezett Hamlet-előadásáért, és a gálaest külföldről meghívott fővendégétől, Vanessa Redgrave brit színésznőtől vehette át a velejáró oklevelet és szobrocskát. Tompa sikere itt nem ért véget, mivel a kolozsvári Állami Magyar Színház Vlad Mugur rendezte "Két velencei iker" című előadása a legjobb 1997. évi színházi előadás díját nyerte el. /MTI/

1999. július 22.

Kelemen Hunor államtitkár elmondta, hogy hozzá tartoznak a kisebbségi ügyek mellett a színházi, zenei és a kortárs képzőművészeti igazgatóságok. Jelentősnek tartja, hogy az államigazgatásban vannak magyarok, mert tapasztalatot szereznek kormányzati munkakörökben. Művelődési államtitkárként abban segíthet, hogy a civil szervezeteknek járó költségvetési támogatást részarányosan a magyar szervezetek is megkapják. Támogatják a hivatásos intézményeket is. Kolozsváron a Magyar Színházban megkezdték a több éve húzódó munkát, a stúdiószínpad építését. A marosvásárhelyi színháznál változtattak azon, hogy egy épületben két társulat, a magyar és román működik, ugyanazzal a költségvetéssel. Sikerült elérnie, hogy a művészeti vezetés különváljon és most már van magyar és külön román művészeti igazgató. Támogatják a Demeter András kezdeményezte Csepűrágó Ünnepséget. - A minisztérium mellett működő képzőművészeti bizottságokba magyarok is bekerültek, így Jakobovits Miklós /Nagyvárad/ festőművész és Bocskay Vince /Szováta/ szobrász. 1997-ben először sikerült elérni, hogy az egymilliárd lejes állami keretből száz millió lejért magyar művészek munkáit is megvásárolták. Ugyancsak pozitív változtatás, hogy Mikó Imre Sepsiszentgyörgyön felállított köztéri szobrát 150 millió lejjel támogatta a minisztérium. Azelőtt nem volt példa arra, hogy magyar szobor felállítását támogatták volna. Lassanként sikerül elfogadtatni, hogy ebben az országban létezik magyar kultúra is. A minisztérium történetében először pályázatot hirdettek a Velencei Biennále romániai főkurátori tisztségére. Ez eddig Dan Haulica, Románia UNESCO-nagykövetének kizárólagos joga volt. A pályázatot Angel Judit, az aradi múzeum művészettörténésze nyerte el. Ez is újdonság, hogy magyar lett a főkurátor. Erdélyi magyar művészek is kijuthattak a velencei kiállításra. A műemlékvédelem terén is sikerült áttörést elérni. /Barabás István: Beszélgetés Kelemen Hunor államtitkárral. = A Hét (Bukarest), júl. 22./

2000. május 20.

Nagyon jól tettük, hogy elmentünk Snagovra az egyházi közös nyilatkozat aláírási ceremóniájára, amely Románia EU-csatlakozását támogatja - nyilatkozta Tempfli József nagyváradi római katolikus megyés püspök. A Romániában hivatalosan elismert felekezetek vezetői által aláírt dokumentum tartalmazza a magyar történelmi egyházak kéréseit is: az elkobzott egyházi javak visszaadását, a felekezeti iskolák működésének biztosítását, a szociális és karitatív munka állami támogatását. A püspök kifejtette, hogy a tizenhét egyházi vezető által aláírt nyilatkozatot a kormány eljuttatja az európai szervezetekhez. Reméli, hogy Brüsszelben ellenőrzik majd a dokumentumban foglaltak betartását. - A nagyváradi római katolikus püspökség tizenegy épületet - ebből kilencet Nagyváradon - kér vissza. /Nagyváradon a Fő utcai irgalmas rendi kórházat (ma a Közegészségügyi Igazgatóság székhelye és járóbeteg-rendelő intézet), a volt Premontrei Rendházat (a jelenlegi Mihai Eminescu Középiskola), az egykori Orsolya-zárdát és az alatta lévő üzlethelyiségeket, valamint a lakrészeket (Ady Endre Középiskola), az Eminescu utca 28. és a Roman Ciorogariu utca 45. szám alatti iskolát, neogótikus kápolnát és lakrészt, a volt Szent József Intézetet (jelenleg a megyei Tanfelügyelőség székháza), a Teleki utca 13. szám alatti egykori Immaculata-zárdát (ma egészségügyi középiskola), az Orsovei utcai volt Szent Vince Intézetet (ma gazdasági középiskola), a velencei I. Hossu utcai volt felekezeti iskolát (ma óvoda), az Ősi negyedben, a Devei téren lévő templomot és plébániát is visszakértük. Szentjobbon az apátság székhelyét (ma körzeti orvosi rendelő működik ott), Szilágysomlyón pedig a minorita rendi kolostort és tanintézetet (ma mezőgazdasági iskola)./ /Rais W. István: Ellenőrizni kell a vállalások betartását. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 20./

2000. június 22.

Jún. 21-én Kolozsváron a budapesti Kós Károly Egyesülés és a kolozsvári Ars Pedagogica Alapítvány szervezésében Organikus építészet címmel nyílt kiállítás, melynek vendége a Kossuth díjas építész, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke, a Francia Építészeti Akadémia aranyérmes díjazottja Makovecz Imre volt. Balogh Ferenc építész, a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság elnöke az organikus építészet fogalmát taglalta, megvilágította a modern építészet és a környezet közti összhang megteremtését célzó irányzat lényegét. Labancz Zoltán, az 1995-ben alakult Ars Pedagogica Alapítvány képviseletében szólt arról az eszmeiségről, amelyet Kós Károlynak a magyar és az európai kultúrában egyaránt kimagasló személyisége jelent, s amelynek jegyében a jeles építész nevét viselő budapesti egyesülés tevékenykedik. Ezután Makovecz Imre ismertette a legálisan ugyan csak tíz éve, de illegálisan már a hatvanas évek óta működő szervezet tevékenységét, amelynek maga is alapító tagja. Az egyesülés három alapítványt hozott létre. Az egyik szabadiskolát működtet, amelyben az önkormányzatok számára képeznek ki információelmélettel, informatikával, településtörténettel foglalkozó szakembereket. A másik alapítvány jelenteti meg az Országépítő című környezetvédelmi és építészeti folyóiratot, míg a harmadik vándoriskolát működtet, amely évente pályázatot ír ki főiskolát végzett építészek és végzett építészmérnökök számára. Hatvan- nyolcvan jelentkezőből ötöt-hatot vesznek fel, akik három éven keresztül dolgoznak fél-fél évet a Kós Károly Egyesülés különböző cégeinél, majd egy mestermunka elkészítése után megkaphatják a legmagasabb fokozatnak számító vezető építészi besorolást. Makovecz szerint az a technikai, civilizációs fejlődés, ami most van, zsákutca. A Kós Károly Egyesülés a fenntartható környezetért száll síkra egy olyan korban, amelyben megbomlanak az értékrendek, a hagyományos struktúrák átlényegülnek, a fenséges terek, mint a velencei Szent Márk tér is, a "konzumidiotizmus", a műveletlen turistaáradat révén karikatúrájába csap át. A konzumtársadalom felfalja mindazt, amin nyugszik a Kárpátmedence, Erdély, Európa: a kultúrát. Ennek a negatív áramlatnak kell ellenállni valamilyen módon. A megnyitón Makovecz Imre munkásságát diavetítésen mutatták be. Makovecz Imre példaképének tekinti Kós Károlyt. A díszítőelemekkel olykor nagyon is pazarlón bánó építészeti fantáziaremekek láttán jogosan merült fel a kérdés: hol is a hasonlóság? Hiszen az erdélyi népi építészet hagyományaiból táplálkozó, az egyszerű, puritán szépségre alapozó kóskárolyi hagyomány, majdhogynem ellentéte a filmen bemutatottaknak. A válasz nem késett: Kós nem stílust jelentett, hanem annál jóval többet, eszmeiséget. /Németh Júlia: Organikus építészet. Makovecz Imre ismét Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 22./

2000. szeptember 13.

Augusztus végén nyolc általános és középiskolás nagygalambfalvi diák egyhetes művésztáborban vett részt a magyarországi Velencén. A faluból származó képzőművész, Sütő Petre Rozália hívta meg őket. A táborozók a művésznő irányítása mellett próbálgatták tehetségüket. A tíz éve Martonvásáron lakó Sütő Petre Rozália irányította munkájukat. Freskáné Szabó Ilona martonvásári üzletasszony fedezte. önzetlenül a nagygalambfalvi gyermekek nyaralásának, utazásának összes költségét. /Sándor Irén, Nagygalambfalva: Művésztáborban a nagygalambfalvi diákok. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 13./

2001. február 17.

A Romániai Színházi Szövetség (UNITER) minden év elején értékeli az elmúlt színházi évad művészi teljesítményeit. A 2001. április 2-án, az UNITER-gála keretében kiosztandó díjak jelöléseit a múlt héten hozták nyilvánosságra. A kolozsvári Állami Magyar Színház előadásait az évek során hat alkalommal terjesztették fel a legjobb előadás díjára, három alkalommal meg is kapta e kimagasló kitüntetést. Díjazott előadás volt 1990-ben A buszmegálló (rendező: Tompa Gábor), 1998-ban A velencei ikrek (rendező: Vlad Mugur) és 1999-ben a Cseresznyéskert (rendező: Vlad Mugur), ugyanerre a díjra jelölték 1992-ben A kopasz énekesnőt, 1993-ban A félreértést, és 1997-ben az Operettet. (rendező: Tompa Gábor). A legjobb előadás díjárért idén tehát hetedszer száll versenybe a sétatéri társulat; a Tompa Gábor által rendezett A mizantróppal. A Színikritikusok Nemzetközi Szövetsége romániai képviselete különdíjban részesíti azon fiatal színházi alkotókat, akik az eltelt színiévadnak különleges fényt adtak. A 12 díjazott között van Bodgán Zsolt, A mizantróp címszereplője. /Hetedszer (!) a legjobbak között Uniter-díjra jelölték A mizantrópot. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 17./

2001. május 4.

Az évente megrendezésre kerülő, A műemlékvédelem elméleti és gyakorlati kérdései című ülésszaksorozat Kelet-Közép-Európa legkiemelkedőbb műemlékvédelmi tanácskozása. Az épített örökség integrált védelme témával máj. 6-12. között sorra kerülő rendezvény immár a jubileumi, 10. ülésszak. A rendezvénysorozat célja megfelelő szintű szakmai fórum létrehozása, mely a közép-kelet-európai régió szakembereinek, illetve a régió problémáinak nemzetközi szintű képviseletét szolgálja. A régió országait a műemlékvédelmi hivatalok elnöki, a szakminisztériumok államtitkári szinten képviselik. A nemzetközi tanácskozás 1995-től tematikus konferencia. Témája 1995-ben A műemlékvédelmi szemlélet alakulása a Velencei Chartától napjainkig, 1996-ban Kastélysors Kelet-Közép Európában, 1997-ben Szakrális építészeti örökség, 1998-ban Történeti városok védelme, míg 1999-ben Népi építészeti örökség volt. A mostanira öt kontinens 15 országának képviseletében érkeznek szakemberek Tusnádfürdőre, hogy részt vegyenek a kerekasztal-beszélgetéseken és a mintegy 67 előadáson. /Jubileumi ülésszak Tusnádon. Az épített örökség integrált védelme. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 4./

2001. június 18.

Az RMDSZ váradvelencei körzete úttörő kezdeményezésként a hét végén lakossági fórumot szervezett néhány. A fórumon Wallner András körzeti elnök üdvözlő szavai után Pete István szenátor, Kapy István alpolgármester, Dérer Ferenc megyei tanácsos, Orbán Mihály és Rais István helyi tanácsosok először tevékenységi körükről, feladataikról és végzett munkájukról tartottak beszámolót, majd az egybegyűltek kaptak szót. /Úttörő RMDSZ-kezdeményezés - Lakossági fórum köztisztviselőkkel. = Krónika (Kolozsvár), jún. 18./

2001. június 30.

Lehet, hogy az Európa Tanács közgyűlésének állandó bizottságából tovább sem jut a magyar státustörvényt elítélő román javaslat, de ez a lehetőség a román küldöttek számára szinte hihetetlennek látszik - jelentette ki Radu Berceanu (DP), a közgyűlés munkájában részt vevő román delegáció tagja. Berceanuék reményei szerint a testület egy raportőrt nevez majd ki, aki, miután meghallgatta mindkét országot, jelentést készít. A jelentés vitájára lehet, hogy szeptemberben, esetleg télen kerülhet majd sor. Ha elfogadják a román előterjesztést, akkor Magyarországnak le kell mondani a törvényről, vagy lényegesen módosítania kell annak szövegét. Ezt vagy megteszi Magyarország, vagy sem. - Ha megteszi, győztünk, ha nem teszi meg, akkor arra számíthat, hogy felfüggesztik tagságát, vagy megbüntetik - fogalmazta meg a román reményeket Radu Berceanu. - Az Európa Tanács parlamenti közgyűlése úgy döntött, hogy a Velencei Bizottsághoz küldi a román indítványt a státustörvény alkalmazásának megakadályozásáról. A kisebbségi kérdésekre szakosodott nemzetközi jogászokból álló bizottság novemberig kell hogy jelentést készítsen a jogszabályról. /Berceanuék remélik: ET-raportőrt neveznek ki a státustörvény ügyében. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 30./

2001. július 10.

Az európai kisebbségek identitásának védelmét szolgáló kedvezmények általános összehasonlító elemzésére vonatkozó magyar kezdeményezést fogadta júl. 8-án az Európa Tanács Velencei Bizottsága, szemben azzal a román javaslattal, amely csak a magyar státustörvény vizsgálatára irányult. A Velencei Bizottság - hivatalos nevén az Európa Tanács Joggal a Demokráciáért Európai Bizottsága - az Európa Tanács tagországainak neves jogi szaktekintélyeiből álló testület. /Státustörvény. Elfogadták a magyar kezdeményezést. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 10./ Rodica Stanoiu igazságügyi miniszter szerint nem lehet arról beszélni, hogy a Velencei Bizottság elutasította volna a magyar státustörvénnyel kapcsolatban előterjesztett román kormányfői javaslatot. A miniszter, aki részt vett a bizottság munkájában kijelentette, hogy a bizottság úgy döntött: egy munkabizottság július végéig megvizsgálja azokat az érveket, amelyeket Adrian Nastase miniszterelnök, illetve Martonyi János magyar külügyminiszter terjesztett elő, s ennek alapján októberre elkészíti jelentését. Horváth Gábor magyar külügyi szóvivő kiemelte: tény, hogy a Velencei Bizottság olyan javaslatot fogadott el, amely összeurópai kitekintésben vizsgálja majd meg a kisebbségek identitásának védelmét és ápolását célzó európai jogi szabályozást és gyakorlatot. A bizottság nem hozott olyan döntést, ami csak a magyar törvényt lett volna hivatott vizsgálni, fejtette ki Horváth Gábor. /Újabb román-magyar nézeteltérés forrása a Velencei Bizottság jelentése. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 10./

2001. augusztus 29.

Szlovákia és Románia nem tervezi, hogy a magyar státustörvény ügyében közösen lépjen fel, ehelyett Pozsony és Bukarest egyaránt külön-külön, "a kétoldalú kapcsolatok keretei között kívánja tartani a kérdést." Erről Jaroslav Chlebo, a szlovák külügyminisztérium államtitkára nyilatkozott aug. 28-án Pozsonyban azt követően, hogy román kollégájával, Cristian Diaconescuval tárgyalt. Pozsony "keményen védelmezni fogja az álláspontját" - vetítette előre Jaroslav Chlebo. A román és a szlovák külügyi államtitkár "egyetértett a magyar jogszabály elleni kifogások" kérdésében, bár Diaconescu elismerte, hogy a státustörvény "a magyar kisebbség kulturális és etnikai identitásának megőrzését célzó törekvések ügyében tartalmaz hasznos rendelkezéseket is". Diaconescu ugyanakkor helytelenítette, hogy "a törvény végrehajtásával kapcsolatos mechanizmusokról nem folyik kellő bárbeszéd". Chlebo szerint: "Kellőképpen erősnek érezzük magunkat ahhoz, hogy ezt a kérdést bármelyik pillanatban a szükségesnek ítélt fórumok elé vigyük." A "bármilyen szintű, bármilyen párbeszédet" a román fél sem zárja ki - tette hozzá Diaconescu. A román diplomata szerint országa a Velencei Bizottság és az Európa Tanács fórumain már folytatott ugyan eszmecseréket a státustörvényről, "de ha Romániában a törvény érvényesítésének egyes elemei mégis problémát jelentenének, akkor Bukarest semmilyen, így a nemzetközi szintű vita elől sem fog kitérni". Addig is azonban Bukarest a Budapesttel folytatandó kétoldalú megbeszéléseket kívánja előnyben részesíteni - mondotta a román külügyi államtitkár. /Nincs szlovák-román közös front a státustörvény ellen. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 29./

2001. szeptember 5.

A parlament nem fogja megvitatni a magyar státustörvényt - közölte Cozmin Gusa, a Szociáldemokrata Párt főtitkára. Elmondta: a képviselőház jogi bizottsága megvizsgálta ugyan a magyar törvényt. A Nagy-Románia Párt egy ellentörvény benyújtását is kilátásba helyezte. /Nem fogja megvitatni a román parlament a státustörvényt. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 5./ Románia nem kíván más országokkal közösen fellépni a státustörvény kérdésében, ebben az ügyben a maga útját járja, ami azt jelenti, hogy közvetlen tárgyalásokat folytat Magyarországgal - jelentette ki Mircea Geoana külügyminiszter. Geoana elmondta, hogy a külügyminisztérium szakértői szinten konzultációkat folytatott a szlovák és a jugoszláv külügyminisztériummal a státustörvény kérdéséről is, de ezeknek a konzultációknak nem az álláspontok összehangolása volt a célja. - Románia továbbra is napirenden tartja ezt a kérdést, kifejti álláspontját az európai fórumokon, de nem kíván másokkal kézen fogva panaszkodni sem Brüsszelben, sem máshol - fogalmazott a külügyminiszter. Kijelentette, hogy a magyar fővárosba utazik a hónap folyamán. Geoana végezetül hangsúlyozta: "nem áll szándékunkban, hogy a státustörvény miatt befagyasszuk viszonyunkat Magyarországgal, sőt minél gyorsabban fejleszteni szeretnénk kapcsolatainkat." /Románia (már) nem kíván közös frontot szervezni a státustörvény ellen. A Velencei Bizottság véleménye lesz a döntő. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 5./

2001. szeptember 29.

Minél hamarabb szeretné elkészíteni a magyar státustörvénnyel kapcsolatos jelentését Erik Jürgens holland képviselő, akit szept. 27-én bízott meg ezzel a feladattal az Európa Tanács jogi és emberjogi bizottsága. Munkáját megkönnyíti, hogy mind a magyar, mind a román fél egyaránt őt javasolta a jelentés összeállítójának. Jürgens megfigyelőként részt vesz majd a Velencei Bizottság október végén esedékes ülésén, hogy lássa, milyen következtetésekre jutnak a törvényt szintén elemző független jogászok. / Jürgens siet a státustörvénnyel. Mind a magyar, mind a román fél őt javasolta. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 29./

2001. szeptember 29.

Románia bízik abban, hogy a státustörvény kérdésében a Velencei Bizottság számára kedvező álláspontot fogalmaz majd meg, de készül az ellentámadásra is, ha a dolgok mégse így alakulnának - írta szept. 27-i számában a Curentul. A román szakértők több száz oldalnyi dokumentumot állítottak össze a jelentés elkészítőinek. Mintegy 30 oldalon sorolják fel azokat a jogi érveket, amelyek - a román fél véleménye szerint - azt bizonyítják, hogy a magyar törvény diszkriminatív jellegű, a magyar igazolvány pedig közvetlen kapcsolatot teremt román állampolgárok és egy másik állam között. - A Velencei Bizottság - hivatalos nevén az Európa Tanács (ET) Joggal a Demokráciáért Európai Bizottsága - az ET-tagországok neves jogi szakértőiből álló testület, amely a nyáron rangos európai szakértőket jelölt ki a kisebbségek identitása védelmének általános elemzésére. A román külügyminisztérium képviselői a múlt héten Párizsban találkoztak azzal az öt szakértővel, akiket a bizottság a román-magyar dosszié elemzésére kért fel. /Nemzetközi szakértők vizsgálják a státustörvényt. A román fél a Velencei Bizottságban bízik. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 29./

0. október 1.

Márton Árpád háromszéki képviselő szept. 28-i sajtóértekezletén kitért a román-magyar kapcsolatokat érintő kisebbségvédelmi szakbizottság üléséről, de nem tudott arra válaszolni, hogy a megállapodás ellenére miért nem jelent meg a román küldöttség Budapesten. A szakbizottsági ülésen az éjszakai órákba nyúló vitán körvonalazódtak az álláspontok, s alapvető véleménykülönbség csak a romániai állami magyar nyelvű egyetemi oktatás szövegbe foglalása kapcsán merült fel. A magyar küldöttség közölte álláspontját, a jegyzőkönyv aláírása azonban elmaradt, s a következő budapesti forduló során a kellett volna egyeztetni. A bukaresti tanácskozás megerősítette meg, hogy a román küldöttség kivár, arra számít, hogy a Velencei Bizottság netán kedvező álláspontot fogalmaz meg a státustörvénnyel kapcsolatos román álláspont mentén, ezért is késik a vitásnak tűnő problémák világos tisztázása. Márton Árpád a tárgyalásokat követően részt vett a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) ülésén is, ahol a művelődési albizottság tagjaként jónéhány észrevételt fogalmazott meg. A megbeszélések alapján viszont bizonyosnak tűnik - véli -, hogy a magyar kormány az új év első napjától alkalmazni fogja a státustörvény rendelkezéseit az ország területén, s ezzel kapcsolatban ismertették az utazási, munkavállalási, egészségügyi és végül a még kevésbé körvonalazott művelődési támogatással kapcsolatos elképzeléseket. Addig, amíg az utazással, munkavállalással összefüggő kérdésekben lényegében a már létező magyar rendelkezések szövegeit bővítették ki a magyar igazolvánnyal rendelkező személyeket megillető jogok leszabályozásával, az egészségügyi ellátással kapcsolatban az a nézet alakult ki, hogy a két ország között már létező szerződés marad érvényben - a sürgősségi ellátás kezelésénél, a krónikus betegek esetenkénti magyarországi kezelése alapítványok révén valósul meg. /Flóra Gábor: A kivárás a "gyógyír"? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 1./

2001. október 9.

Az Európa Tanács júniusi parlamenti közgyűlésén a román küldöttség egy ajánlástervezetet nyújtott be, amelyben elítélte a státustörvényt. Azt kifogásolta, hogy a törvény nem eurokon-form, nem felel meg az Európa Tanács ajánlásainak és a Kisebbségi Keretegyezmény előírásainak. Az őszi közgyűlésen ismét napirendre került a téma, melyet az Európa Tanács jogi bizottsága tárgyal. Frunda György szenátor, a jogi bizottság alelnöke tájékoztatott a történtekről. A magyar küldöttség is benyújtott egy ajánlástervezetet, amiben a határain túl élő magyar kisebbségek védelméről beszél. A két tervezetet elküldték a Velencei Bizottsághoz. Még nem döntöttek az ügyben. A román küldöttség azt szerette volna, ha még júniusban, sürgősségi eljárással döntenek. Ezt nem fogadták el. A román beadványnak három sarkalatos pont van. Egyik az extraterritorialitás, tehát a törvény határon túli hatálya, a másik magának az igazolványnak a kérdése, a harmadik a határon túli közösségek támogatása. A román kormány többször kijelentette, hogy extraterritoriális hatálya van a kedvezménytörvénynek. Az egészségügyi szolgáltatás, munkavállalás, ingyen utaztatás, múzeumlátogatás, mind Magyarországon történik. Az, hogy támogatják anyagilag is azokat a gyermekeket, akik magyar iskolába járnak, nem egy jogi, hanem identitásmegőrző effektus. Ami minden nemzetközi egyezményben benne van, s Románia sem kifogásolhatja, akkor, amikor ő is támogatja a határain túli románokat. A másik a magyar igazolvány kiadása. A jóváhagyást bárki elvégezheti a határon kívül. Lehet ez az RMDSZ, lehet az egyház, vagy egy civil szervezet, bárki, akit kitalál a magyar kormány, amikor az alkalmazási normákat elkészíti. Ez csak véleményez. A második lépés, az igazolvány kiadása Magyarországon történik, az alkalmazása szintén. Tehát nincs olyan pont, amelybe sikeresen beleköthetne a román kormány. A szlovákoknak például van szlovák igazolványuk, a horvátok alanyi jogon megkapják a kettős állampolgárságot. /Mózes Edith: Hogyan verik Strasbourgban a cigányt? = Népújság (Marosvásárhely), okt. 9./

2001. október 19.

A Velencei Bizottság - hivatalos nevén az Európa Tanács (ET) Joggal a Demokráciáért Európai Bizottsága - neves, független jogi szakértőkből álló testület. Románia azt javasolta korábban, hogy ez a bizottság vizsgálja meg, mennyire felel meg a magyar státustörvény az európai normáknak. Ezt követően Martonyi János azt indítványozta, hogy a testület ennél átfogóbb módon foglalkozzék a kérdéssel: azt vizsgálja meg, hogy az egyes európai országok milyen jogi szabályozás és gyakorlat keretében nyújtanak kedvezményeket a határaikon túl élő kisebbségeknek. A Velencei Bizottság Martonyi javaslatának szellemében tűzte napirendre a kérdést. A nemzetközi jogászokból álló testület a nyáron megbízott öt jelentéstevőt: készítsen jelentést a kérdéskörrel összefüggő európai jogi szabályozásról és gyakorlatról. E jelentés tartalmát ismertetik a raportőrök az okt. 19-i, velencei ülésen, amelyen részt vesz Martonyi János, és várhatóan jelen lesz Mircea Geoana román külügyminiszter is. Strasbourgi diplomáciai források szerint a Velencei Bizottság jogszerűnek és előremutatónak ítéli az anyanemzet határon túl élő kisebbségének nyújtott egyoldalú támogatást. Az Európai Parlament már korábban megállapította, hogy a státustörvény megfelel a Magyarország és az Európai Unió társulási megállapodásában foglaltaknak. - A szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény kidolgozásakor éppen a létező európai jogi szabályozást és gyakorlatot vette a magyar fél körültekintően figyelembe - hangsúlyozta Horváth Gábor magyar külügyi szóvivő. /Velencei jelentés a státustörvényről. Jogszerűnek és előremutatónak értékelik. = Szabadság (Kolozsvár). okt. 19./

2001. október 20.

Nyilvánosságra hozták az ET Joggal a Demokráciáért Európai Bizottságának, az úgynevezett Velencei Bizottságnak a státustörvényről szóló jelentését. Okt. 19-én Adrian Nastase román miniszterelnök azt nyilatkozta: a bizottság jelentése visszaigazolta a státustörvénnyel szembeni román aggodalmakat a jogszabálynak a területen kívüli jellegére vonatkozóan. A román fél értelmezése szerint a jelentésből kiderül: egy ország nem bízhat meg hivatalos ügyek intézésével más államok területén tevékenykedő nem-kormányzati szervezetet valakiknek az etnikai hovatartozását bizonyító igazolvány kiállítására vonatkozóan. A kibocsátott igazolvány pedig nem tüntetheti fel valakiknek az etnikai hovatartozását, hanem csak a törvény hatálya alá tartozását. Nastase olvasatában a jelentés kimondja: az anyaország csupán az oktatás és a kultúra területén biztosíthat kedvezményeket, és ezeknek arányosaknak kell lenniük a megoldandó probléma súlyával. A törvény alkalmazását tekintve nem tehet kivételt az országok között, minden határon túli magyarra érvényes kell hogy legyen. Az anyaország egyoldalúan nem biztosíthat kedvezményeket, ehhez annak az országnak a beleegyezése is szükséges, amelynek az érintett személyek állampolgárai. - A Szabadság közölte a bizottság jelentését. A bizottság megalapozottnak tartja, hogy egyes államok egyoldalúan előnyökhöz igyekeznek juttatni a határaikon túl élő nemzettársaikat. E cél eléréséhez a bizottság a következő módosításokat javasolja a kialakult gyakorlathoz képest: 1. Egy állam akkor hozhat egyoldalú intézkedést külföldi állampolgárok tekintetében, ha a jogszabály hatása az illető állam határán belülre esik. Ha ez a hatás külföldön érezhető, akkor a hiányzó nemzetközi szabályozások esetén a jogszabály meghozatala előtt el kell érni az érintett államok beleegyezését. 2. Nem ruházható fel majdnem hivatalos szereppel egyetlen más állam nem-kormányszervezete sem, minden igazolást az illető államban található konzuli hatóságokon keresztül lehet kiadni azok közösen elfogadott hatásköre alapján. A nem-kormányszervezetek nyilatkozatban leszögezhetik, hogy milyen ismérvek alapján végezhetik a konzulátusok az igazolási eljárást. 3. Határon túli kisebbségi nemzetrészeket érintő egyoldalú intézkedések nem érinthetik a már kétoldalú megállapodásokban szabályozott területeket az érintett állam beleegyezése nélkül. A kétoldalú egyezmények eltérő értelmezése esetén csak akkor tehető egyoldalú lépés, ha minden jóhiszemű egyeztetés kudarcot vallott. 4. Az anyaországnak jogában áll hivatalos irat kibocsátásával feljogosítani bárkit, hogy a kedvezmények haszonélvezőivé váljon, de ez az irat nem tartalmazhat semmiféle vonatkozást az illető nemzeti hovatartozására, és együtt kell járnia a lakhely szerinti állam kibocsátotta érvényes személyazonossági igazolvánnyal. 5. A kisebbségben élő nemzetrészek tagjainak kiváltságos kedvezmények biztosíthatók oktatási és művelődési téren, de csak amennyiben elősegítik a jogos kulturális kapcsolatot anyaország és határon túli kisebbség között. 6. Más téren kiváltságos kedvezményeket csak abban az esetben lehet biztosítani, ha egyszerűbbé teszik a minden külföldi által elérhető kedvezményekhez való hozzáférést. /Nyilvánossá tette jelentését a Velencei Bizottság. Adrian Nastase szerint visszaigazolták a román aggodalmakat. = Szabadság (Kolozsvár). okt. 20./

2001. október 22.

A Velencei Bizottság okt. 19-én megvitatott jelentése és a megfogalmazott ajánlások az alapvető kérdésekben elfogadták a kisebbségvédelemmel kapcsolatos eddigi magyar érvelést - mondta a bizottság Velencében tartott ülése után az MTI-nek Martonyi János. A bizottság elemzéséből kiderül, hogy a több európai országban bevezetett, a magyaréhoz hasonló törvényi szabályozás messzebbre megy, mint a magyar. A jelentés összeállítói pozitív tendenciának nevezik, hogy Európában az utóbbi időben születtek olyan törvények, amelyek a határon túli kisebbségeknek akarnak kedvezményeket adni. A kisebbségvédelemért az elsődleges felelősség mindig azt az államot terheli, amelynek területén a kisebbségek élnek. Emellett azonban azoknak az országoknak is joguk van ilyen törvényeket hozni, amelyek kapcsolatot tartanak fenn más országokban élő kisebbségeikkel. Ez a jelentésnek a legfontosabb következtetése - fogalmazott a külügyminiszter. A jelentés pozitív tendenciának minősíti a szóbanforgó törvények születését, ugyanakkor hangsúlyozza, hogy mindig be kell tartani a nemzetközi jog általános elveit. - A megfogalmazott általános tételek rendkívül hasznosak számunkra, mert például a végrehajtási rendeleteknek a megalkotása során ezeket figyelembe lehet majd venni, de hasznosak azoknak az országoknak is, amelyek a jövőben szeretnének hasonló törvényi szabályozásokat kidolgozni - jelentette ki Martonyi János. A bizottság javaslata szerint az ajánló szervezet a tájékoztatást, ajánlást eljuttathatja "fizikailag" a konzulátusra, az igazolást pedig ez utóbbi adja át a jogosultaknak. - Ezek után a jövőben talán könnyebben lehet majd rendezni a Románia és Magyarország között még meglévő nyitott kérdéseket - fűzte hozzá Martonyi János. /Martonyi: Az alapvető kérdésben elfogadták a magyar érveket. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 22./

2001. október 22.

A Velencei Bizottság Romániának adott igazat a státustörvényről Magyarországgal folytatott vitájában - állapította meg az okt. 20-i román sajtó. Adevarul: a bizottság minden téren Románia igazát ismerte el, és ezzel felkérte Magyarországot: "ne alkalmazza a magyar igazolvány törvényét", Jurnalul National: az európai jogászok "szétszedték a magyar igazolványt" és "meglékelték a státustörvényt"; Curentul: a Bizottság úgy döntött, hogy a magyar státustörvény meghaladja az európai normákat; Cronica Romana: a velencei ajánlásokból az olvasható ki, hogy a státustörvény nem illeszthető össze az európai elvárásokkal; Evenimentul Zilei: a bizottság Romániának adott igazat a magyar státustörvény kérdésében; Curierul National: bizottság legnagyobb részt Romániának adott igazat; a Cotidianul szerint a bizottság Románia javára billentette el a mérleg nyelvét, javaslatai igazolják a román fenntartásokat. A román lapok értelmezése szerint a Velencei Bizottság jelentése azt fogalmazta meg, hogy a magyar státustörvény nem érvényes Románia területén, az RMDSZ, az erdélyi magyar egyházak és a romániai magyar civil szervezetek nem vehetnek tevőlegesen részt a törvény alkalmazásában. A tervezett magyar igazolványok nem utalhatnak a tulajdonos nemzeti hovatartozására. Az anyaország csak az oktatás és a kultúra terén nyújthat kedvezményeket a határain túl élő kisebbségeinek, és a kedvezmények megadásánál nem tehet különbséget kisebbségei között annak alapján, hogy mely országban élnek. /Román visszhang: "meglékelték" a státustörvényt. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 22./

2001. október 22.

A Velencei Bizottság állásfoglalása azt mutatja, hogy szükség lesz a román és a magyar kormány közti konzultációkra és a bizonyos eljárásokban való egyetértésre - jelentette ki Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke. Markó szerint a bizottság véleményéből talán a legfontosabb az, hogy nem vonta kétségbe a státustörvény alapelveit. Kimondta, hogy egy ország nyújthat kedvezményeket más országokban élő nemzettársainak, ez összhangban van a nemzetközi normákkal. Egyetértett azzal is, hogy ezeket a kedvezményeket kerettörvényben foglalják össze. - Az állásfoglalásából azonban az is kiderül, hogy az RMDSZ-nek igaza volt, amikor óvatosságra intett mindenkit, és arra kérte a két kormányt, hogy minél mélyebbre ható konzultációkat folytassanak egymással - mondta. Hangsúlyozta, a törvény mindenképpen életbe léphet január 1-jén, hiszen annak tartalmával kapcsolatban nem volt alapvető kifogás, de az alkalmazás módja nagyban függ majd attól, hogy a két kormány miben és mikor tud majd egyetértésre jutni. Markó megerősítette, hogy az RMDSZ álláspontja továbbra is az: Romániában az igények összegyűjtését a szövetség apparátusának kell elvégeznie, s ezt a tevékenységet egy - az RMDSZ, az egyházak és a civil szervezetek képviselőiből álló - védnöki testületnek kell felügyelnie. /Markó: Nem vonták kétségbe a státustörvény alapelveit. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 22./

2001. október 22.

Sólyom László alkotmánybíró, a Velencei Bizottság magyar tagja szerint a jelentés kimondja: a státustörvény nem lóg ki a többi országban hatályban lévő, a határon túli kisebbségek helyzetét érintő törvények sorából. Sólyom szerint kedvező, hogy a bizottság elismerte: új trend van kialakulóban a földrészen, ez azonban még nem elég ahhoz, hogy nemzetközi szokásjognak lehessen minősíteni. Sólyom László hangsúlyozta: a bizottság román tagja, Valeriu Stoica, a Nemzeti Liberális Párt elnöke rendkívül korrekt álláspontot képviselt. Az öt raportőr főleg a francia iskolát képviselte, szemléletmódjukra rányomta bélyegét a nemzetállam-központúság. /Új trend a kisebbségvédelemben. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 22./

2001. október 22.

Gheorghi Prisecaru, Suceava megyei kormánypárti képviselő, a magyar státustörvény alkalmazásának a felfüggesztésére kidolgozott román indítvány európa tanácsi előterjesztője a Mediafaxnak nyilatkozva elmondta: Románia az Európa Tanács plénumán továbbra is azért harcol, hogy felfüggesszék a magyar státustörvény alkalmazását. Prisecaru szerint várható volt a Velencei Bizottság Románia számára kedvező döntése. A román képviselő elfogadhatatlannak tartja, hogy "egyes országok a kisebbségi kérdéssel visszaélve viszályt keltenek, és bizonyos európai térségek destabilizációját idézik elő, ahogyan az Délkelet-Európában is történt". /Románia továbbra is a státustörvény felfüggesztését követeli. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 22./

2001. október 22.

Kovács László, a Magyar Szocialista Párt elnöke szerint kedvező, hogy a Velencei Bizottság állásfoglalását mind a magyar, mind a román vezetés örömmel fogadta, és pozitívnak ítélte. Kovács egy Bukarestben rendezett nemzetközi konferencián vett részt okt. 20-án, az MTI-nek adott nyilatkozatában hangsúlyozta: ez a fogadtatás jó jel arra, hogy a törvény végrehajtása is ilyen egyetértésben történhet majd. Kovács László úgy vélte, hogy a Velencei Bizottság állásfoglalása nem fogja késleltetni a törvény romániai végrehajtását. Az állásfoglalás összességében hozzájárul a magyar-román viszony javításához, a kedvezménytörvény körüli vitákból adódó feszültségek enyhítéséhez, felszámolásához. /Kovács: Kedvező, hogy mindkét fél "pozitívan" értékelte a jelentést. A magyar ellenzéki politikus reméli: a törvény végrehajtása is ilyen egyetértésben történik. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 22./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 151-154




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998